Ha csak egy kis rövid kiruccanásra van időm és energiám, arra is rengeteg útvonal van a lakóhelyem környékén. Ma, vasárnap ebéd után ezek közül a Fertő-parti útvonalat választottam. Készülődés közben viszont eszembe jutott, hogy útközben nagyon sok nevezetességet és látnivalót lehet felfedezni, ami a környékbeli lakosok számára szinte mindennapos, hétköznapi dolog. Viszont az erre járó turisták számára újdonságnak, érdekességnek számít. Ezért ma így próbáltam haladni, nevezetességről, nevezetességre.
Természetesen első utam a fertődi Esterházy kastélyhoz vezetett. Hosszasan sorolhatnám az információkat a méltán „Magyar Versailles” -nak nevezett csodáról, de ezt most kihagynám. Mindenkinek saját szemével kell a kastély pompájáról meggyőződnie.
Most a kastély mögötti francia kerten mentem keresztül, amelynek mai formáját Esterházy Miklósné gróf Cziráky Margitnak köszönhetjük.
A francia kertből kiérve az Angolkert hársfái között indultam tovább, egészen a főútig, ahol rátértem a szemközti oldalon kiépített kerékpáros útra. Következő megállóm már Fertőszéplakon volt Tájházaknál. Ezek a házak a 19. század végén épültek és a paraszt-barokk építészet szép példái és a Fertő-vidék magyar népességű falvainak életmódját, lakáskultúráját és gazdálkodását mutatják be az 1850 és 1950 közötti évekből. Az 5 helyreállított házban 7 önálló lakás található, amelyekben a Fertő-part és a környék életének írásos és tárgyi emlékeit tekinthetjük meg.
Ezen a fotón már látszik is a következő fertőszéplaki látványosság, a Mindenszentek templom. A templom alapkövét Széchényi György püspök tette le 1728-ban. A templom előtt találhatjuk még a Kálváriát és a Szent-Szív emlékművet. A templom mögötti ligetben szintén sok a nézelődni való: I. és II. világháborús emlékművek és a Mária szobor. A templom egyik, jelzés nélküli harangjáról a legenda azt tartja, hogy egy bika ásta ki a Fertő iszapjából. Az oltár mögött pedig található egy bot, amihez szintén egy legenda fűződik.
A templommal szemben áll az egykori Széchényi-kastély. Itt született 1754-ben Széchényi Ferenc, a Nemzeti Múzeum alapítója, a legnagyobb magyar, Széchenyi István édesapja. Miután Széplak 1771-ben visszaszállt az Esterházyakra, az épületet magtárnak használták. Napjainkban a kastély részben felújításra került, de a következő évek feladata a teljes rekonstrukció és az épület tartalommal való megtöltése. A jövőben szálláshelyek és a Fertő-táj Világörökség Központ kap otthont a kastélyban.
Visszatérve a kastély mögötti biciklis útra kisebb utcákon keresztül értem el a Hegykőre vezető főút melletti különálló kerékpáros utat. Nem messze a falutól rögtön az út mellett van egy kisebb erdősáv, ide is érdemes benézni. Az erdő mellett lekaszált füves út vezet minket be az erdőbe, ahol egy fekete márvány obeliszket találhatunk. Az Eszterházy család által készíttetett Csonka Torony Herczeg Esterházy Miklósné, született Gróf Cziráky Margitra emlékeztet, amit örökké áldott emlékének jeléül készítettek.
Az erdőből visszatérve a biciklis útra már elém is tárult Hegykő látképe. Mindig rácsodálkozok erre a képre. Nagyon tetszik, ahogy a hegykői templom tornya a falu fölé magasodik és mintegy őrszem szemléli a környéket és a háttérben húzódó Soproni-hegység és az Alpok zöldellő vonulatait. Tiszta időben a Schneeberg jellegzetes alakja is megfigyelhető.
A templom szomszédságában található a Csipkeház. A több mint 100 éves ház, amelyben egy egyedülálló höveji csipkegyűjteményt tekinthetünk meg, maga is különlegesség, ritkaságnak számító kemencéivel és tisztaszobáival.
A templom után rögtön jobbra fordultam. Erre jelezte a tábla a Nádak Útján tanösvényt, melynek célja a Fertő tó növény- és állatvilágának, a község kultúrtörténeti értékeinek a bemutatása. Ezen az úton továbbhaladva jutottam el a Vasfüggöny Emlékhelyhez. Itt az eredeti helyén láthatjuk, hogy milyen volt egykor a vasfüggöny, valamint tájékoztató táblák mutatják be a vasfüggöny történetét. A háttérben bivalycsorda legelészett.
Ezután visszatérve a faluba, a templomtól jobbra folytattam az utamat Fertőhomok felé. Elhaladtam a Sá-Ra Termál Fürdő kempingje mellett és már Fertőhomokon is voltam. A község lakói többségükben a XVI. században betelepített horvátok. Az idősebb korosztály ma is szívesen beszéli a horvát nyelvet, a fiatalok azonban már egyre kevésbé érintik és használják. Ennek a sajátos kultúrájú településnek a múltját és hagyományait mutatja be a fertőhomoki tájház.
Fertőhomokról Hidegségre kerekeztem át, ahol a buszmegálló után balra fordultam Nagycenk irányába. Feltoltam a bicajomat az emelkedőn és a falu végén jobbra fordultam egy földes útra. Egy tábla jelezte ugyanis, hogy arra található a Csősz-kunyhó, amelyben néhány évtizede még Laci bácsi, a csősz élt és őrködött a tájon, amíg a szeme ellátott.
Innen már hazafelé indultam, bár innen csak 3-4km lett volna a fertőbozi Gloriette kilátó. Úgy gondoltam elég élményben volt részem ezen a röpke délutánon. Tudom, hogy aki biciklitúrát tervez, nem tud minden látványosságnál megállni. Így mindenkinek csak ajánlani tudom, hogyha erre jár, legalább egy nevezetességet válasszon ki a sok közül és szánjon időt a megismerésére.
Minden település meghatározó épülete a temploma is. Ezekre is érdemes időt “szentelni” függetlenül attól, hogy valaki vallásos, vagy sem. Mai délutánon kettőbe is volt szerencsém bemenni és közelebbről is szemügyre venni.
A fertőszéplaki templom berendezése a 18. századból való…
…a hegykői neoromán stílusú templom freskóit 1956-ban készítették.
Bár a fertődi kastélytól a nagycenki leágazásig csak 10.4 km-t tettem meg, de közben számtalan élmény ért és természetesen nem csak az épített örökségek terén, hanem a Fertő-táj természetes élőhelyei, nádasai, láprétjei jóvoltából is.
A táv az összes kitérővel együtt 16km volt.
Éva nagyon jók az írásaid! Gratulálok!
Köszönöm! 🙂