Hát eljött ez a nap is.
Ne tessék nagy dologra gondolni, „csak” erre a napra kaptam időpontot szolár hajózásra a Fertő tavon. A programkezdés helyszíne, a Hansági-főcsatorna parkolója lakóhelyemtől, Petőházától csupán 13 km-re van, de én kerülővel terveztem megközelíteni.
Azért, hogy több időm legyen a tájban elmélyedni, a Petőháza Veszkény közötti szakaszt vonattal tettem meg. Nagyon szeretem ezeket az újfajta vonatokat. Könnyű feltolni a biciklit, kényelmesek, tiszták és gyorsak.
A veszkényi vasútállomástól aztán már egyenes az út a világörökségi tájba. Mindjárt a falu elején található Novomatic cég udvarán pillantottam meg egy érdekességet, az amerikai Szabadságszobor kicsinyített mását. A szobor, fáklyáján a Novomatic emblémával a cégcsoport számára a szabadságot, az állandó újítást jelképezi.
Végigtekertem Veszkény főutcáján, majd a falu utáni elágazásban jobbra fordultam Osli felé (balra Kapuvárra vezet az út) és ott már be is iktattam egy megállót. Osli legfőbb nevezetessége, hogy évszázadok óta a Rábaköz ismert Mária kegyhelye és búcsújáró helye. A templom oldalsó ajtaja nyitva van a látogatók számára. Egy ráccsal elzárt részről lehet megnézni a templom belsejét, ahol a legszebb alkotás a rokokó főoltár és annak angyalszobrai. Ennek közepén helyezték el a Máriát ábrázoló kegyszobrot. A szentély mennyezetén Mária mennybemenetelét ábrázoló falkép látható. A Nagyboldogasszony napjához kapcsolódó augusztusi búcsú nagymiséjét a Kálváriában, szabadtéren tartják minden évben. Ekkor érkezik a legtöbb zarándok Osliba. Megtekintettem a keresztutat ábrázoló stációkat, aztán tovább kerekeztem. A Rákóczi utca végén útelágazáshoz érkeztem. Jobbra fordulva 5km megtétele után érhetjük el az Esterházy Madárvártára vezető leágazást. Itt a főutat elhagyva már kavicsos úton haladhatunk tovább.
Az épületet herceg Esterházy Pál adta 1930-ban a Magyar Ornitológusok Szövetségének, mely azóta is a természetvédelem egyik fontos bázishelye. Az épület az ország egyik legrégebbi madárvártája, mely kiállítóhely is egyben (csak előzetes bejelentkezés útján látogatható) és az 5 km hosszú Hany Istók túraútvonal kiindulópontja. Innen az út a Csíkos Éger erdő mellett vezet tovább. A túraútvonal utolsó szakasza az erősen elöregedett állományú Király-égeres mellett vezet. A túraút végén, a Király-tó partján álló kilátótoronyból szemlélődhetünk. A tőzegbányászatot követően növényzettel sűrűn benőtt tó környékén találták meg egykor Hany Istókot, a túraútvonal névadóját. Innen nem messze tekinthetünk meg egy gyurgyalag fészkelőhelyet, továbbhaladva pedig eljuthatunk az Andaui- és a Báró Berg Gusztáv-hídig, amelyen áthaladva már Ausztriában folytathatjuk utunkat. (De ez már egy másik történet )
Én balra, Öntésmajor felé vettem az irányt, hiszen ott 9 órára kértem vezetést a Hanság Élővilága Kiállításra. Osli felől érkezve Öntésmajorba végig kell menni a csendes és nyugalmat árasztó falun, hogy megtaláljuk a kiállítást, ami a falu másik végén van, 10,4km-re a veszkényi vasútállomástól. Kicsit előbb érkeztem meg, így volt időm a kiállítással szemben található parkolóban megenni a magammal hozott szendvicset és az ott kihelyezett tábláról beszerezni néhány érdekes információt. Többek között (mindent nem árulok el), hogy Öntésmajor kialakítása Berg Gusztáv, majd az Esterházyak nevéhez fűződik. Nevének eredete pedig azzal magyarázható, hogy csapadékosabb időszakokban a Hany rendszerint elöntötte a település környékét. Nagy örömmel tölt el mindig, mikor ilyen érdekes információkat megosztó táblákkal találkozom, amelyek érdekesek, tömörek és érthetőek, valamint képekkel is illusztrálják a leírtakat. Ezután még inkább kíváncsi voltam a kiállításra. Nem sokkal 9 óra előtt meg is érkezett a kis hölgy, aki végigkalauzolt a házban, ami régen iskolaként funkcionált. Utólag bevallom, nem hittem volna, hogy ennyire sokoldalú és a mai kor elvárásainak megfelelő élményben lesz részem. Tablók, diorámák és interaktív elemek adnak tájékoztatást a Hanság élővilágáról. Megismerhetjük a táj geológiai történetét, talajtanát, a vízrendezések hatásait, a hansági emberek által gyakorolt mesterségeket, valamint a terület flóráját és faunáját. Egy sötétített szobában mutatják be szerintem teljesen élethűen a Hanság éjszaka aktív állatait, állathangokkal kiegészítve.
Az épület körüli udvaron a hansági gazdasági vasút idejéből megmaradt és megmentett mozdonyok és vagonok mellett régi gőzgépeket láthat a látogató, ugyanis a majorságokat és a nehezen megközelíthető hansági földeket kis nyomtávú vasúthálózat kötötte össze közel 100 esztendőn át.
A következő úti célomig, a 27,3km-re lévő szolár hajó kikötőig, bőven volt élmény, amit fel kellett dolgozni. Öntésmajorból kiérve egy fákkal övezett úton folytattam a túrámat, egészen egy elágazásig, ahol jobbra fordultam (balra Kapuvár van). Ezen a kis forgalmú főúton haladtam egészen Tőzeggyármajorig. A falu az itt működő gyárról kapta a nevét, tőzeget bányásztak a környéken és összebálázva adták el. A hercegi uradalomban, de még az állami gazdaságban is mindenki megtalálta a boldogulást, a privatizáció azonban megpecsételte az itt élők sorsát. Nem volt, ami itt tartsa a fiatalokat, így lakossága egyre csak fogy. Az út mellett még állnak az egykori uradalom cselédházai, a hercegi majorság istállói, gabonatárolói. A falu utáni kereszteződésben jobbra fordultam és már meg is pillantottam a magyar-osztrák határt, majd át is léptem rajta. Így hát Pomogy (Pamhagen) felé vettem az irányt, aztán keresztülérve a falun Mosonbánfalva (Apetlon) felé félúton balra, egy csak biciklisek és gyalogosok számára kialakított úton visszatértem Magyarországra. Innen 3,5km-t kerekezve értem el Fertőújlakot, a környékbeli lakosság számára ma is csak „Mekszikó”. Az egykori Esterházy uradalmi major jellegzetes épületeit nagyobbrészt már elbontották. A falu Fő utcáján továbbhaladva jobb kéz felől találhatunk egy kilátót. Innen indul a Sziki őszirózsa tanösvény. A tanösvényen a tájékozódást táblák és kilátók biztosítják. A falu elején pedig a Csapody István Természet Iskola és Látogató Központban állandó illetve időszaki kiállításokkal várják az odalátogatókat. Ahogy elhagyjuk a falut szemügyre vehetjük a szikes puszta és tavak életközösségét. Ha szerencsénk van, megfigyelhetjük az ürgék mozgalmas életét, amivel mosolyt csalnak az ember arcára és láthatunk az úthoz közel legelésző állatokat is. Kb. félúton a falu és a Hanság-főcsatorna között elterülő Borsodi-dűlőn magaslesről nézhetünk körbe és a kilátóra felszerelt táblákról információkat is gyűjthetünk a szikes tavakra jellemző madárfajokról. Továbbhaladva hamar el is értem a Hanság-főcsatornát, itt volt a találkozó a szolár hajó túravezetőjével. De az indulásig még volt egy kis időm, így átmentem a zsilipen és a csatorna jobb partján folytatódó Sziki őszirózsa tanösvényt követtem tovább. Ezen a hátralévő szakaszon találtam még kettő magaslest kitáblázva a helyre jellemző madarak leírásával, fotójával.
Pár perc volt már csak hátra, mikor visszaérkeztem zsilip másik oldalára. Éppen együtt értem oda túravezetővel, aki felnyitotta sorompót, s csak ezután lehetett hátramenni a kikötőhöz. Kilenc utas szállt be a hajóba (ennyi a maximum), plusz a vezető. Aztán már meg is kezdtük az utazást.
Hosszasan hajóztunk a főcsatornán, közben rengeteg információval lettünk gazdagabbak. Profi túravezetőnket nem lehetett zavarba hozni semmilyen kérdéssel sem. Szaktudásával és helyismeretével mindenre kielégítő választ kaptunk. Volt szó növényekről, állatokról: itt élő emlősökről, halakról, háziállatokról, madarakról… Aztán persze nádgazdaságról most és anno és az Esterházyakról is, sőt még a jó halászlé receptjét is megbeszéltük.
A nyílt vízre kiérve a tó körüli falvak nevezetességeiről hallgathattunk bemutatást. Megmértük a vízszintet: 115cm. Megkerültük a magyar-osztrák határt jelző vascsövet és indultunk vissza a kikötő felé. Megtudtuk, hogy még mennyi színes program várja az erre utazókat: madárles, lovaskocsikázás, kenutúra a nádasban, éjszakai csillagles…, egytől egyig mind profi túravezetővel.
Már itt megfogadtam magamban, hogy ide még vissza kell térnem, hiszen még nagyon sok érdekességet rejteget ez a szikes táj. Továbbkerekezve 1,5km után máris egy újabb látnivaló fogadott. Elérkeztem Lászlómajorhoz, ami az Esterházyak egykori gazdasági központja volt, ma bemutató majorság. Itt is információáradat jön szembe velünk. A kiállításokon olvashatunk a Fertő-táj és a Hanság természetvédelmének történetéről és még a Soproni borvidékről is. A hagyományos gazdálkodási formákról tárgyi eszközöket is megnézhetünk: halászat, nád-, kender-, gyékényfeldolgozás, állattartás. Egy másik épületben interaktív kiállítás várja a vendégeket. Gyerekekkel érkező családok itt több órát is eltölthetnek. Nem is tudok kiemelni közülük egyet sem, nekem mindegyik nagyon tetszett, színesek, ötletesek, ’hangosak’( hangot hallatnak), gyerekek számára érthetőek, felkeltik az érdeklődést.
Kint az udvaron a régi magyar háziállatfajtákat bemutató karámsor között sétálhatunk, nézelődhetünk, s ha szerencsénk van, simogathatunk is.
Sajnos sokat nem időzhettem itt. Bár a bájos bociszemek marasztaltak volna, továbbindultam. 3,3km megtétele után érkeztem meg a Kócsagvárhoz, ami a FHNP központi épülete. Az épületben irodák vannak, de az első három szárny szálláshelyként működik egész évben.
A Kócsagvárból kikanyarodva szinte azonnal be is értem Sarródra. A következő kereszteződésben tábla jelzi, hogy balra található a tájház, viszont ennek megtekintése nekem már nem fért bele ebbe a napba. Így én jobbra fordultam és az utca mindkét oldalán álló felújított és régi parasztházak között haladva úgy éreztem, hogy visszarepültem az időben.
Sarród egybeépült Fertőddel. Ott a főutat elérve az autóbusz-váróteremnél áttértem az úton és azután csak a kavicsos úton fordultam balra (jobbra Fertőszéplak), ez egyenesen bevezet az Esterházy-kastély angolkertjébe és az udvarára, ami már magában egy felemelő érzés. Nem beszélve a kastélyról, a Marionett színházról, a Rózsakertről…Persze, hogy erre a részre rá kell szánni egy újabb túranapot.
Itt kell még megemlítenem Pálmajort is, ami a 18. században a kastély egyik konyhakertje volt. A 20. század első éveiben a hercegi gyermekek játszóháza és miniatűr majorsága volt itt, amelyben a gyermeki fogatokhoz használt kecskéket és fehér szamarakat tartották.
Ezután nem volt más program aznapra, minthogy hazabiciklizzek és vacsora közben végiggondoljam, hogyan is „vitt” engem a szolár hajó a mai napon majorságról majorságra a méltán 2001-ben világörökségi rangot szerzett Fertő-Hanság Nemzeti Parkban.
További információkat itt találhatsz: https://www.ferto-hansag.hu/hu
