“Merj nagyot álmodni!”- sokszor hallom, olvasom ezt a biztató felszólítást. Hát én álmodtam, s most le is írom,meg is osztom. Talán majd egyszer azt is merem álmodni, hogy létrejön, megvalósul az álmom. Egyszer, talán, hátha…
Ez az álom Petőházához, lakhelyemhez kötődik, ezért is kezdem a leírást ennek bemutatásával: Petőháza a Soproni-medencében, az Ikva-patak melletti lapos területen fekszik. Az Ikva-patak gyűjti össze a Soproni-medence és a Soproni-hegység vizeit. A környéken a felszín alatt is jelentős víztömeg található, pl. Fertőszentmiklós és Pinnye között fúrt kutak látják el a Soproni Vízművet. A mélyebben fekvő rétegekben hévíz is található. Ilyen víz látja el pl. Petőháza és Hegykő strandjainak medencéit, aminek még az álmomban igen nagy szerepe lesz.
A falu a kőkorszaktól fogva lakott hely. A Petőházi Cukorgyár építésekor a munkások kelta sírokra bukkantak a Kr. e. 4. századból. Valamint a Lés erdő alatt a cukorgyár ülepítőjének ásása közben egy római kori villa alapjaira bukkantak. A honfoglalás korának egyik kiemelkedő régészeti leletét szintén Petőházán találták, az ún. “CUNPALD”-kelyhet, az avarokat térítő frank püspök 9. századi sírjában.
A település minden irányból egyszerűen megközelíthető: az 1-es útról, vagy az M1-es autópályáról Győrt elhagyva rátérve a 85-ös főútra, vagy az M85 gyorsforgalmi útra. Sopron felől is a 85-ös főúton, illetve majd, a most épülő M85-ös gyorsforgalmi úton. Vasúton: Győr-Sopron vonalon.
Petőháza talán sokak számára cukorgyáráról ismert, aminek létesítéséhez a falu minden szempontból kedvező hely volt. A Győr-Sopron vasútvonal közvetlenül a község mellett halad el. Az Ikva patak elegendő vizet biztosított a feldolgozásra kerülő répamennyiséghez. A szükséges munkaerő is rendelkezésre állt a környező községek lakosai által, így a gyár felépítése után 1880-ban meg is kezdődhetett az első kampány. 109, nem mindig zökkenőmentes év működés után, 1989. évi rendszerváltást követően a Petőházi Cukorgyárat is privatizálták. Aztán a fokozatos leépítések után 2008-ban meg is szűnt a cukorgyártás. 2019-ben bezárt a csomagoló részleg is. A cukorgyártás rendszeréről ma már csak a Petőházi Cukormúzeum megtekintésével kaphatunk széles körű ismereteket, amely a Petőházi Közösségi Ház emeletén található.
A cukorgyár szerepvállalása mindig nagy szerepet játszott a település közéletében, 1946-ban labdarúgó szakosztály alakult a gyárban. Az 1950-es évek legelején a kultúrház mögötti ingoványos, nádas területet jelölték ki a leendő sportpálya helyéül. Elkezdődött a terület feltöltése és elkerítése. A ma is a funkcióját betöltő mészkő kerítés akkor épült. A feltöltéshez szükséges föld egy részét a jelenlegi uszoda helyéről termelték ki és az így kialakult meder képezte a strand helyét. Az 1960-as évek elején lelátót és az öltözőt is építettek. A sportolás további lehetőségét biztosította az ikerpályás tekepálya és a két teniszpálya. (Tekepályánk ma is 110 %-kal üzemel és tekecsapatunk is kiemelkedő helyezéseket ér el. Teniszpályánkon pedig épp napjainkban készült el a Pattogoo Park, ami a lelkes és önzetlen munkának, hozzáállásnak köszönhetően kedvelt játszótere lett kicsiknek, nagyoknak egyaránt.)
A vendégek kiszolgálására két vendéglátóegység állt rendelkezésre, amelynek emeletére később 2 csillagos, 10 szobás szállodát építettek. 1980-as években a cukorgyár létesített a sportpálya mögötti területen egy arborétumot, valamint a strandon is komoly fejlesztésekbe kezdtek: a régi, szigetelési problémákkal küszködő strandmedence helyett megkezdődött egy új úszómedence építése. A régihez képest 90 fokkal elfordított medence a talajvízből kiemelve, csempézett burkolattal, feszített víztükörrel, vízforgató- és fertőtlenítő rendszerrel készült. Melléje kettő gyerekmedencét építettek, közöttük csúszdával. 1990-ben pedig halastó is létesült, amely a gyárból feleslegként elfolyó termálvizet és a strand felesleges vizét gyűjtötte össze, ezért télen sem fagy be. Megépülése után rövid időn belül nagyon népszerű lett a helyi horgászok körében. Napjainkban a Petőházi Horgász Egyesület gondozásában áll.
1998-ban a cukorgyár megvételre ajánlotta fel ezen sport és szabadidős létesítményeit, miután hosszú tárgyalássorozat vette kezdetét, melyek végül 1999-ben eredményre vezettek és az önkormányzat megvásárolta azokat. 2001-ben világossá vált, hogy a létesítmények fenntartására és a szükségessé váló fejlesztésekre nincs lehetőség, ezért a képviselő-testület úgy határozott, hogy pályázatot ír ki a strandfürdő, a hideg- és termálvizes-kutak, valamint a vendéglátóegységek értékesítésére. A fejlesztési célok között gyógyszálló építése és fürdőfejlesztés szerepelt, valamint ápolási centrum és nyugdíjas lakópark megvalósítását célzó elképzelések voltak, de ezek egyike sem valósult meg azóta sem. 2018-ban az úszómedencét újrafóliázták, 2019-ben pedig a gyerekmedence kapott új burkolatot és egy teljesen új gépházat építettek, valamint a női és férfi vizesblokkok kaptak némi felújítást. 2020-ban a gyermekmedence is műanyag burkolattal újult meg. A korábbi években a strand megnyitásakor csak állagmegóvás céljából történtek munkálatok.
Ennek a sportlétesítmény sornak köszönhető, hogy Petőháza többször is helyet adott járási, megyei, területi, valamint országos sportrendezvényeknek. Most is látom magam előtt, ahogy az úgynevezett ÉDOSZ napokon egy gombostűt sem lehetett leejteni a strandon és környékén sem. Vagy például, amikor a Ferencváros akkori csapata nálunk töltötte edzőtáborát. Manapság is jó lenne itt látni az akkori nyüzsgést és pezsgést és büszkén figyelni a nálunk pihenő, feltöltődő, megelégedett vendégeket.
Ennek alapja a lábunk alatt “hever” és amit 1970-ben ajándékba kaptunk, hiszen ekkor tört fel a termálvíz a strand területén, amikor is próbafúrást végeztek. 1348 méteres talajmélységből nagy bőséggel, percenként 950 liter vízhozammal tört fel a 45 C hőmérsékletű termálvíz, amely ásványokban rendkívül gazdag: nátrium, kálium, ammónia, kalcium, magnézium, vas, nitrát, klorid, bromid, jodid, fluorid és hidro-karbonát található a vízben, összes oldott só tartalma 3440 mg literenként.
2003-ban megkezdődött a strandi termálvíz gyógyvízzé nyilvánításának eljárása, ami végül sikerrel járt. Jelenleg a strandfürdő vize „Dr. Fülöp József Gyógyvíz”-ként szerepel a nyilvántartásban. Az eddigi vélemények szerint főként mozgásszervi betegségek gyógyítására alkalmas.
A cukorgyár privatizálásával megszűntek a találkozók, a gyerekeknek ajándékozott ingyen belépők és nagyon sok dolgozónak, családnak szűnt meg a munkahelye. A kaposvári cukorgyár továbbműködött és némi importra is szert tettünk, így nem kellett megijednünk, hogy a cukor eltűnik a boltok polcairól.
A munkahelyem megszűnése, majd a petőházi cukorgyár bezárása kapcsán mégis felmerült bennem a kérdés: Mivel édesítették az ételt az ipari cukorgyártás beindulása előtt?
A válasz „természetesen” a méz, amit az ember már a kőkorban is ismert és fogyasztott. Vízzel hígított változatának hatásairól pedig bizonyára mindenki hallott már, ha más nem pl. Cleopátra, Egyiptom királynője, vagy Sissi, Magyarország királynéja kapcsán. Nekik egy kád finom meleg víz és egy kis méz elég volt ahhoz, hogy egy hosszú és fárasztó nap után a mennyországban érezzék magunkat. Már akkor ismerték a méz sokoldalúságát: ugyanis ez a fürdő frissít, energetizál és természetes módon dezodorál. Hidratálja és megvédi a bőrt az időjárás károsító hatásaitól, felgyorsítja a sebek gyógyulását, antibakteriális hatása miatt elpusztítja a baktériumokat és fertőtlenítő hatású. Felveszi a harcot a bőröregedéssel, így a bőr ragyogóbb lesz. A hajápolásban is eredményesen használható: remek hajkondícionáló, erősíti a hajhagymákat, valamint hatékony fegyver a korpásodás elleni küzdelemben is. Körömápolásban is kiemelkedő szerepe van: erősíti a körömágyat.
Elnézést kérnék, ha írásom esetleg követhetetlen lenne a folytonos váltások miatt. De így, ahogy a strand és a gyár története összefonódik, úgy fog az álmom végére a termálvíz és a méz is egybecsorogni. Hiszen ezen aranyló elegy jótékony hatásaira épülhetne fel a mostani strandfürdő és a 85-ös főút közötti területen egy pihenésre, feltöltődésre alkalmas komplexum. Elképzelésem szerint a terület főút melletti részén állna egy fogadó épület, ami egyben étterem is lenne a szállóvendégek számára. De emellett lehetőség lenne az erre utazók vendégfogadására is. A terület központi részét a kétmedencés fürdő foglalná el, körülötte pedig a wellness részleg: kádfürdő, szauna, aromaterápia, gőzfürdő. Természetesen itt kapnának helyet a szolgáltatások is: masszás, kozmetika, fodrászat, pedikűr, manikűr és az esetleges orvosi kezelések. A központi épület körül több kisebb házikó fogadná a pihenni, felüdülni vágyó vendégeket.
Persze a vitalizáló kezelések mellett sokoldalú programokkal foglalnánk le a vendégek szabad idejét:
A szervezet cukorszükségletét a mézen kívül gyümölcsökkel is pótolnánk, hiszen azok tele vannak vitaminokkal és olyan tápanyagokkal, melyek táplálják a testet. Ebbe a programba pedig bevonhatnánk a falu lakóit, természetesen önkéntes alapon, akik vállalnák azt, hogy kertjükben gyümölcsöt termelnének és azok feldolgozását bemutatnák az érdeklődőknek. Pl. az aszalást: ez az egyik legősibb élelmiszertartósítási módszer, csak meleg és napfény szükséges hozzá. Így természetes és egészséges szárított gyümölcsöt fogyaszthatunk! Ezen kívül persze készíthetnénk kompótot, lekvárt és természetesen megismerkedhetnének a vendégek a pálinkafőzés rejtelmeivel is. Néhány falubeli családnál megtekinthetők lennének a háztáji állatok, lehetőség lenne simogatásra is.
Ikva-patak mellett vezethetnénk túrákat akár Ikvaparti sétány elnevezéssel, ott is ültethetnénk gyümölcsfákat, vagyis csak hagyni kellene pl. a ringló elterjedését. Gice-dombon bogyós bokrokat telepíthetnénk, bodzát, berkenyét, csipkebogyót, kökényt. Ezek, valamint néhány mezei virág tartósításáról, felhasználásáról, jótékony hatásáról hallgathatnának előadásokat a vendégek és persze a szedésben, begyűjtésben is részt vehetnének.
Közösségi Házunkban már napjainkban is rengeteg program zajlik. Jóga, aerobik, könyvtár, pingpong verseny, petőházi nyugdíjasklub foglalkozásai. Természetesen az üdülőközpont vendégei ezeken is részt vehetnének és az épület mellett létrehozott kültéri fitness parkot is szabadon használhatnák, valamint az üdülőközpont melletti Arborétumban pihentető sétákat tehetnének. Férfi vendégeink horgászással tölthetnék az időt, valamint kisebb foci ligákat is szervezhetnének, hiszen a focipálya melletti műfüves pálya is a rendelkezésükre állna.
Ha a kedves vendégek még mindig rendelkeznének felesleges energiával, ajánlataink még mindig nem értek véget. Hiszen településünktől csak karnyújtásnyira terül el a világörökségi minősítést kapott Fertő-Hanság Nemzeti Park, ami többek között látnivalóival, túraútvonalaival, madármegfigyeléssel, majorságaival várja az idelátogatókat. Kerékpáros túrákhoz kerékpárt biztosítanánk. Vendégeink megismerkedhetnek akár Fertőd, Sopron, Kapuvár nevezetességeivel, néprajzával, gasztronómiájával is.
Természetesen a környezettudatosság sem maradhat ki a programjaink közül, hiszen mindkét alapanyagunk, a termálvíz is és a méz is a természet „élelmiszeriparának” olyan terméke, melyeknek megőrzése fokozott figyelmet követel. Összefonódásukkal pedig páratlan lehetőséget nyújthatnak pihenéshez,regenerálódáshoz és kikapcsolódáshoz.
Ezen programajánló után már csak remélni tudom, hogy majd “álmomhoteljába” ellátogató vendégek mindig emlékezni fognak Petőházára és a hajdani cukorgyár árnyékában, de már a süvegcukron túl eltöltött édes pihenésre.
Hát ennyit röviden, tömören az álmomról, ami egyszer, talán, hátha…:)
„Az álmok arra valók, hogy betörjenek a valóságba, hogy kegyetlen hirtelenséggel belevájjanak a valóság szövetébe, ha éppen arra van szükség. Arra valók, hogy energiát, fényt, eredetiséget leheljenek belé, amikor a középszerűség, a csúfság, az ostobaság sarába süpped.”
Sylvie Germain
Forrás: petohaza.hu
Részletesebb leírást a faluról itt olvashatsz: http://evasway.hu/petohazi-setalokor/
http://evasway.hu/petohazi-setakor-ii/
