Igen, bármilyen furcsának is tűnik, ma, 2019.10.26-án indult évadnyitó kerekezésre a Petőházi Karika Túra csapata. Mivel nagyon sok ötlet és túracélpont merült fel tervként, muszáj volt minél előbb elkezdeni a megvalósításukat, így nem tudtuk már kivárni az új évet. Jobb időt nem is választhattunk volna ehhez a kis kiruccanáshoz, verőfényes napsütésben indultunk a petőházi általános iskola elől fél kettőkor. Fertőendréd felé vettük az irányt, hogy onnan már egészen úti célunk eléréséig teljesen biztonságosan, autóktól mentesen az idén júniusában átadott biciklis úton taposhassuk a pedáljainkat.
Első állomásunk Fertőszéplakon volt a templomnál, amelynek alapkövét Széchényi György püspök tette le 1728-ban. A templom előtt találhatjuk még a Kálváriát és a Szent-Szív emlékművet és a háta mögötti ligetben szintén sok a nézelődni való: I. és II. világháborús emlékművek és a Mária szobor. A templom egyik, jelzés nélküli harangjáról a legenda azt tartja, hogy egy bika ásta ki a Fertő iszapjából. Az oltár mögött pedig található egy bot, amihez szintén egy legenda fűződik.
A templommal szemben áll az egykori Széchényi-kastély. Itt született 1754-ben Széchényi Ferenc, a Nemzeti Múzeum alapítója, a legnagyobb magyar, Széchenyi István édesapja. Miután Széplak 1771-ben visszaszállt az Esterházyakra, az épületet magtárnak használták. Napjainkban a kastély részben felújításra került, de a következő évek feladata a teljes rekonstrukció és az épület tartalommal való megtöltése. A jövőben szálláshelyek és a Fertő-táj Világörökség Központ kap otthont a kastélyban.
Innen nem sokat kellett kerekeznünk a következő megállónkhoz. Nem messze a falutól rögtön az út mellett van egy kisebb erdősáv. Az erdő mellett lekaszált füves út vezet minket be az erdőbe, ahol egy fekete márvány obeliszket találhatunk. A Csonka Torony Herczeg Esterházy Miklósné, született Gróf Cziráky Margitra emlékeztet, amit örökké áldott emlékének jeléül készítettek.
Cziráky Margit grófnő és Miklós Pál herceg nagy boldogságban éltek. A házaspár munkálkodásának köszönhetően a 19. század fordulóján élte Eszterháza (Fertőd) második fénykorát, a kastély felújítására a fiatalasszony teljes hozományát áldozta. A környéken ma is legendák keringenek szépségéről, kedvességéről, életszeretetéről, és jóságáról, amellyel az elesetteket támogatta.
A hercegné gondosan törődött cselédei életével is: ingyen tűzifát, tejet biztosított nekik. Bevezettette a cselédlakásokba a villanyt és a vizet. Az úrnőt közvetlen asszonynak ismerték: bement a cselédek konyhájába is, hogy megkóstolja a főztjüket, míg más birtokokon jóval szegényebb körülmények között élt akkor a nép. Igazi keresztény volt, ő alapította az óvodát és az iskolát. Öt gyermeket szült a hercegné, az utolsó gyermek, Bernadett születése után hunyt el nem sokkal, (a szülés miatt) 36 éves korában.
A kiserdőből visszatérve a biciklis útra Hegykő felé indultunk, ott is konkrétan a nemrég megnyílt Kerékbárt céloztuk meg, hogy ott egy kicsit megpihenjünk és megkóstoljuk az eddig csak fotón látott finomságokat. Nagyon nehéz volt a választás: óriáspalacsinták sós és édes változatban, piték, melegszendvicsek, paninik sokasága okozott némi fejtörést. Meg is beszéltük, hogy többször kell erre járnunk, hogy az étlapot végigkóstolhassuk.
Innen újult erővel pattantunk ismét nyeregbe, hiszen volt még látnivaló. Egészen Hidegségig tekertünk, a nagycenki leágazónál átsétáltunk a túloldalra, a Plébánia-Papkertbe, ami egy különleges természeti látnivaló és szakrális hely egyben, amely a Fertő körüli kerékpárútról könnyen elérhető pihenőhelynek is alkalmas. A területen 21 forrás fakad, amelyek vizét lassítják és visszatartják. Az így kialakult tavakban és mocsarakban háborítatlanul tudnak szaporodni a Fertő-táj kétéltűi (kecskebéka, tavi béka, barna varangy), a környező vadgyümölcs fákon pedig madarak fészkelnek: találkozhatunk itt széncinkével, fekete rigóval, nagy fakopánccsal, őszapóval is. A több mint két hektáros terület nagy része erdő, de találunk itt felújított kápolnát, játszóteret, üvegházat, tavakat, lombházat, szabadtéri színpadot. A kert különlegessége egy kővel kirakott mélyedésbe helyezett Mária-szobor, a Szűzanya barlang is.
Miután végigjártuk a kialakított sétautakat ismét nyeregbe szálltunk és nem volt más dolgunk, minthogy épségben hazaérkezzünk. Búcsúzáskor mindenki egyetértett a megállapítással, hogy mai évadnyitó kerekezésünk néhány óráját jó időben és jó társaságban tölthettük el. Kíváncsian várjuk a folytatást! 🙂
