A GesztenyeKék Természetbarát Egyesület hiánypótló és hagyományteremtő teljesítménytúrája immáron 9. alkalommal került megrendezésre 2020.01.11-én.
Senkit ne riasszon el a”teljesítmény”! A teljesítménytúra egy előre meghatározott útvonalon rendezett túra, ahol az útvonalon adott időn belül kell végigmenni. Bárki részt vehet rajta, nem kell tagnak lenni semmilyen egyesületnél. Ezek a túrák elsősorban a szabadban, erdőn-mezőn való gyaloglás élményét nyújtják. Másodsorban útvonalakat kínálnak, melyek vagy az ismert kirándulóhelyeket érintik, vagy teljesen új, ismeretlen helyekre vezetnek. Útközben ellenőrzőpontokat jelölnek ki, ahol pecsételéssel, adott kód leírásával, esetleg fotóval bizonyíthatjuk, hogy ott jártunk. Elismerésként és emlékül a rendezők általában kitűzőt vagy jelvényt, és oklevelet vagy emléklapot adnak a sikeres teljesítőknek. Ezen rendezvények nevezési díja 1000-2000 Ft.
A mai túrára 8:30-10:00 lehetett regisztrálni a Kőszegi Várban, a célba érkezés időpontját pedig 15:00 órában maximalizálták. Legkésőbb erre az időpontra kellett megérkezni a Kálvária templomhoz. A megadott időpontokon belül kellett teljesíteni a mai napra kiírt 15 km-es távot a maga 600 m-es emelkedőjével és az előre megadott 5 ellenőrző ponttal.
Én regisztráció (1000 Ft) után 9:30-kor indultam el a várból, ahol Jurisics Miklós– aki a török ostrom idején a vár kapitánya volt– szobra bocsátott utamra. Regisztrációnál térképet és leírást kaptam a túra útvonaláról, plusz a túra útvonalát kijelölték a szervezők. Így a laikusok is könnyedén megtalálhatták azt, vagy csak egyszerűen követték az előttük haladókat. Ez nem mindig jó tanács, de ma bevállalható volt, mivel nagyon sok volt a résztvevő.
Tehát a várból kilépve követtem a kapott leírást. Balra fordulva a kék turistajelzésen (Országos Kéktúra) elértem a Várkört, ahol azt keresztezve folytattam az utat az Árpád térig, majd a Sziget utcán végig egészen a Kálvária-hegy lábánál található Koronaőrző-bunkerig. Ide rejtették el 1945. márciusában a Szent Koronát, amely az ezeréves magyar állami lét legismertebb szimbóluma. 33 éves száműzetése előtt tehát Kőszeg volt a korona utolsó magyarországi tartózkodási helye.
Ezután az Andalgó sétányra váltottam (sárga alpannonia jelzés, majd sárga alpannonia és a zöld jelzések). A Gyöngyös-patak Ősmedrével párhuzamosan szép erdei úton haladtam közel 2km-t, mikor is az államhatár közelébe érve rátértem egy balra felkanyarodó jelzetlen erdei útra. L a s s a n vettem a kapaszkodót, ami teljesen visszafordult déli irányba és így már a hegy gerincének közelében gyalogoltam. 1km-es séta után megérkeztem az 1. ellenőrző ponthoz, ahol kis sorban állás után kaptam egy igazoló lyukasztást, egy müzli szeletet, aztán jobbra fordulva ismét rátérve a kék jelzésre (OKT) nagyon l a s s a n kaptattam fel az 507m magas Pinty-tetőre.
Innen kisebb pihenő után tovább haladtam, míg nem egy aszfalt útkanyarulathoz értem, ahol az eddigi jelzést elhagyva egyenesen átkeltem az úton és a gerincen haladó kék háromszög jelzésre váltottam. Ezen az úton találhatunk egy nagyobb követ a felszínen. Ez az Ördögtányér-szikla, amelyen jól láthatóak a Kőszegi-hegység kőzeteinek jellegzetességei: a rétegződés, a palás kialakulás. A kő tetején található egy tányérszerű lyuk, egy mélyedés, amelyről nem tudjuk, hogy a természet, vagy emberi kéz alkotta. Ezért régen ördöginek vélték ennek a lyuknak a kialakulását, innen kapta a nevét.
Kicsit tovább haladva a Fatalin-bükkök állják utunkat. Közel háromszáz éves matuzsálemek (ún. „hagyásfák”); dacolva az elemekkel és az idővel.
Ezután kisebb emelkedő után elérkeztem a mai túra legmagasabb pontjához(609m), az Óház-kilátóhoz, a 2. ellenőrzőponthoz. Itt pár perc sorban állás után megszereztem a 2. lyukasztást a papíromra. Ennél az ellenőrzőpontnál lila hagymás zsíros kenyérrel és forró teával kínálták a megfáradt túrázókat.
Itt épült a XIII. században a város első vára, a Felsővár vagy Óvár,amelynek alapjaira emelték 1996-ban a mai kilátót. Gyönyörű panoráma nyílik innen Kőszegre, Szombathelyre, a közeli tanúhegyekre, a Ságra és Somlóra, valamint a szomszédos Ausztriára.
Itt a kilátó körül vannak padok, kialakított tűzrakó helyek és esőbeálló is, úgyhogy ez egy remek hely a pihenésre. Ezt én is kihasználtam, ettem, ittam, fújtam egyet, aztán a zöld túrajelzésen megkezdtem az ereszkedést a város irányába. Két erdei aszfaltutat is keresztezve értem el az erdei tornapályát, valamint a 3. ellenőrzőpontot, a Szabó-hegyi pihenőt.
Innen a 3. lyukasztás megszerzése után az üdülőtelep házai közt ereszkedtem tovább. Az egykori Panoráma Szálló épületénél a városba vezető szerpentin úton balra fordultam, mígnem egy lépcsőhöz értem. Erős ereszkedés után már feltűntek a város első házai is. A Szénsavas-kutat elhagyva már a piros alpannonia jelzést követtem és pár száz méter múlva megérkeztem a Bechtold István Természetvédelmi Látogatóközponthoz, túránk 4. ellenőrző pontjához.
A látogatóközpontban a vidékre jellemző, a Kárpát-medence és az Alpok találkozásánál kialakult különleges élővilágot ismerhetjük meg. Az épület mellett megtekinthető Magyarország első Kéktúra tanösvénye is. Ehhez kapcsolódott az ellenőrző kérdés is: Eredetileg milyen színnel tervezték a Kéktúra útvonalának felfestését?
A Látogatóközponttól a sárga alpannonia jelzés vezetett át a közeli Királyvölgybe, majd a Hármas-padok pihenőhely mellett a vasúti talpfákon felkapaszkodtam a Szultán-tetőre. Az itt található Szulejmán-kilátóból szép kilátás nyílik a városra. Helyi legenda szerint a török ostrom idején I. Szulejmán szultán erről a dombról (melyet ma Szultán-tetőnek neveznek) nézte végig a döntőnek tervezett csatát, bízva annak sikerében. Jurisics Miklós várkapitány azonban viszonylag kis számú védőivel visszaverte a Bécs ellen vonuló, Kőszeget ostromló török sereget.
Innen tovább kb.1 km-es , gyönyörű panorámát nyújtó úton értem el a célhoz, a Kálvária-templomhoz, a túra 5. ellenőrzőpontjához. Itt megkaptam az igazoló pecsétet és vele együtt az emléklapot és a kitűzőt is. Ezenfelül még élvezhettem a szervezők vendégszeretetét is, ugyanis minden résztvevőt megvendégeltek egy kis főtt kolbásszal és teával is.
Itt szeretném megköszönni a szervezőknek a profi és körültekintő szervezést és gratulálni a túratársaknak a teljesítésért. Akik pedig azon gondolkoznak, hogy el merjenek-e indulni egy ilyen túrán, csak bátorítani tudom. Hiszen én sem tettem mást csak követtem a regisztrációnál kapott itinert, menet közben rácsodálkoztam a látnivalókra, élveztem a jó időt és a jó levegőt.
Köszönet GesztenyeKék Természetbarát Egyesület
http://gesztenyekek.hu/
Több fotó:
