Budapest Közép Duna-vidék két szemmel – két lábon és két keréken

Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy évente több hetet is szabadsággal tölthetek, amiket már jó előre igyekszek aktív tartalommal- többek között gyalogos- és biciklitúrákkal- megtölteni. Ez egy biztos támpont. A helyszín kiválasztása már jóval nehezebb, pedig túratársammal karöltve csakis magyarországi helyek között válogatunk. Utolsó ilyen egyhetes túránkon a Hűvösvölgyi Gyermekvasútnál hagytuk abba a Kéktúránkat, ezért gondoltuk, hogy ehhez kötődően válasszuk ki a következő úti célunkat. Olyan vidéket kerestünk, ahol kerékpáros és gyalogos túraszeretetünket is kiélvezhetjük. Így esett a választásunk a vegyes domborzati viszonyokat kínáló Budapest Közép Duna-vidék turisztikai régiójára.

A Budapest Közép Duna-vidék turisztikai régió területe 7000 km2. Északi része hegyekkel tagolt, délre a terület fokozatosan az Alföldbe simul, a térség így különböző nagytájak sajátos találkozási pontját képezi. Mivel ezen régió területe elég nagynak és változatosnak bizonyult a rendelkezésre álló időhöz képest, kompromisszumokat kellett kötnünk. Bár a régió nemzetközi vonzerejét is elsősorban Budapest jelenti, nekünk ezt ki kellett hagynunk, Budapest maga megér egy hetet. Terveink szerint ugyan eltöltünk ott három éjszakát, de nem terveztük egy nevezetesség megtekintését sem, kivéve a Budai hegyekben való Kéktúrázást. Rengeteg tervezést, szervezést követően egy szombati napon fogtuk kerékpárjainkat az egy hétre szükséges felszerelésekkel és felpakoltuk a Budapest felé tartó vonatra. De, hogy egy napunk se vesszen kárba, csak Bicskéig utaztunk. Onnan bicajjal tettünk egy kis kitérőt Zsámbék felé, ami a Zsámbéki-medence északnyugati részében található, a Gerecse tájegység egyik nyúlványának része. Ott megtekintettük a Premontrei templom (háromhajós bazilika) és kolostor maradványát, ami a XIII. század közepén (1220-34) késő román/korai gótikus stílusban épült. 1763-ban a nagy komáromi földrengés rombolta le. A rom belső területét is megtekinthettük. A hajdani kolostor dongaboltozatos termében kőtár tekinthető meg.

Kis pihenő után ismét biciklire ültünk és elindultunk a biatorbágyi vasútállomás felé, hogy ott újra vonatra szálljunk Budapest felé.

Budapesten a Keleti pályaudvarról átkerekeztünk a Nyugatihoz- persze kerülővel. Megcéloztuk a Városligetet, ami amúgy is a turisták egyik kedvenc célpontja. Elkerekeztünk a Városligeti-tó partján álló Vajdahunyadvára mellett, majd tovább a Széchenyi fürdő, a Fővárosi Nagycirkusz és az Állat- és Növénykert mellett. A Szépművészeti Múzeum mellet visszakanyarodva megérkeztünk a Hősök terére, ami Budapest legtágasabb, legnagyobb hatású tere. A Hősök tere az előtte fekvő Andrássy úttal együtt a Világörökség része. Büszkén kerekeztünk végig rajta egészen az Oktogonig, közben szót ejtettünk a Millenniumi Földalatti Vasútról, ami az M1-es metróvonal (köznyelvben Kisföldalatti) és épp alattunk közlekedik. Ez volt Budapest első metróvonala, amely a Vörösmarty tér és a Mexikói út állomások között közlekedik. 1896-os megnyitásával ez volt az európai kontinens első földalatti vasútvonala. Ma már a Világörökség része.

A Nyugati pályaudvarnál már várt minket egy régi ismerősünk, akinél megszállhattunk. Aztán következett a szokásos esti rutin: vacsora, aznapi fotók nézegetése, olvasgatás a látottakról és felkészülés a holnapi napra. BKV, a megtenni kívánt túraútvonal holléte és hossza, a következő szállás, az időjárás és a reggeli/hajnali felkelés időpontja.

Vasárnapra 25 km-t terveztünk gyalogolni, így már korán reggel el is indultunk kiindulási célunk a Hűvösvölgyi Gyermekvasút felé, ami a Széchenyi-hegyi Gyermekvasút egyik végállomása. 2015-ben bekerült a Guinness-rekordok közé, mint a világ leghosszabb olyan vasútvonala, ahol a forgalmi és kereskedelmi szolgálatot gyermekek látják el. Innen kezdtük számítani a 25km-t és a több mint 400m szintemelkedést.

Kb. 4km megtétele után érkeztünk meg az Árpád-kilátóhoz. A kilátóból a növényzet és a magasra felkúszó villák miatt ma már nem teljes a panoráma, de még így is lenyűgöző látvány tárult elénk. Tekintetünkkel „végigjárhattuk” a Duna budai oldalát, a Rózsa dombról kezdve Gül baba türbéjén át a Halászbástyáig és onnan tovább a Budai váron keresztül a Gellért-hegyre a Citadelláig. „Átszaladhattunk” a hidakon és ráláthattunk az Országházra is. Itt megemlíthetjük a pesti oldal fő látnivalóit: a Belvárosban a Szent István-bazilika, a belvárosi plébániatemplom, az Akadémia és a Vigadó, a Kiskörút mentén a Nemzeti Múzeum és a Dohány utcai zsinagóga, a Nagykörút vonalán pedig a New York-palota és az Iparművészeti Múzeum.

Az Árpád-kilátótól nem messze található a Pál-völgyi-barlang Felszíne Természetvédelmi Terület: a barlangot és az akkor ismert kiterjedésének megfelelő 1 hektáros felszínt már 1944-ben védetté nyilvánították, 1982 óta hazánk egyik fokozottan védett barlangja. A Pálvölgyi-barlang ismert hossza évtizedeken át 1200m volt, de mára bebizonyosodott, hogy kiterjedése ennél lényegesen nagyobb. A barlangban áttelelő állatfajok között a denevérek öt fajjal képviseltetik magukat.

Továbbindulva 3-4km után fel is értünk a Hármashatár-hegy csúcsára, ahol a Guckler Károly kilátó 499 méteres magasságából folytathattuk a szemlélődést fővárosunkra. A Duna szalagját az Óbudai szigettől, a Margit szigeten keresztül a Gellért-hegyi kanyarig követhettük, tőlünk balra a Megyeri-híd vonzotta magára tekintetünket. Ellenkező irányban, az adótornyok mögött a Pilis és a Visegrádi-hegység látszott, de a távolban a Gerecse, és a Budai-hegység távolabbi rögei is feltűntek.

A kilátót elhagyva mintegy 6 km-en keresztül csak ereszkedtünk, de csak azért, hogy azután megkezdhessük a több mint 1000m-es szintemelkedést (fel-le-fel) Dobogókő felé. Így már nagyon vártuk, hogy megérkezzünk Csobánkára, a szálláshelyünkre. Ezután már csak a kötelező esti rutin következett.

Másnap már korán útra keltünk, hogy meghódítsuk Dobogó-kőt (699m). Még Pilisszentkereszt előtt találhatjuk a Pilis egyik leghangulatosabb patakvölgyét, amelyet bátran ajánlok kisgyermekesek számára is, mivel rövid és egyszerű, mégis nagyon szép útvonal. A Dera patak mészkősziklák között kanyarog vízesésekkel és fahidakkal tarkítva.

A szurdokból kiérve egy pihenő és egy felduzzasztott tó fogadott minket. Innen pár száz méterre található a 2016-ban felújított Som- hegyi turistaház. Követve a kék sáv jelzését a patakon átkeltünk az utolsó hídon, itt balra, és jobbra a már rég összedőlt mészégető boksákat találtunk. Megpillantottuk Pilisszentkereszt első házait, onnan már csak 4,2km Dobogó-kő, ami kiránduló- és üdülőhely, a Visegrádi-hegység legmagasabb pontja. Tetejéről kiváló kilátás nyílik a Dunakanyarra és a Börzsönyre. Gyönyörködés után továbbindultunk szállásunk, Pilisszentlászló felé.

Következő napra már csak egy 14,5km-es szakasz maradt hátra nagymarosi pecsételő helyig. A visegrádi Fellegvár előtt a 377m magas Nagy-Villám hegy tetejét koronázó Zsitvay-kilátót látogattuk meg, ahonnan varázslatos panoráma tárult a szemünk elé. A Dunakanyar nagy részét be lehetett látni, fentről tekinthettünk le a Fellegvárra, továbbá a Duna túlpartján a Börzsöny vonulatai, északkeleti irányban pedig a Szentendrei-sziget és Kisoroszi látványát élvezhettük.

A visegrádi kettős várrendszert a tatárjárást követően 1250-1260 körül, a nagy várépítési időszakban építette IV. Béla király (1235-1270). Megtekinthető a vár történetét bemutató kiállítás, a vár maketten rekonstruált erődrendszere, a Szent Korona másolata és itteni őrzésének története, egy panoptikum, valamint vadászati-halászati-gazdálkodási kiállítás.

A vártól egy meredek, köves ösvényen ereszkedtünk le a városba, ahonnan komppal keltünk át a Dunán a Börzsöny lábánál fekvő Nagymarosra. Itt már eldöntöttük, hogy legközelebbi szabadságunkon itt fogjuk folytatni a túránkat, ugyanis a helyiek szerint a kisváros felett magasodó Hegyes-tetőn lévő Julianus barát toronyból a legszebb kilátás az egész Dunakanyarra.  Célpontnak tűztük még ki Márianosztrát, ami a zarándokturizmus úti célja. Az ország legismertebb búcsújáróhelyei között szerepel neve. A Fekete Madonna kegyhelye. A kegytemplom a falu értékes műemlék épülete. Berendezése XVIII. századi, pálos fafaragó műhelyben készítették. Hat mellékoltárának egyikén helyezték el a kegyképet, mely ma már a főoltáron áll. A falu szélén álló XVIII. századi Kálvária a búcsús ünnepek helyszíne.

Valamint Drégelypalánkot, ami a Börzsöny északi lejtői és a kanyargós Középső-Ipoly mocsári árterei, égeres láperdői közt települt. A Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozó Ipoly-völgyi Természetvédelmi Területen. Drégely vára egy 444m magas andezit kúpon épült.

Szentendre-Dunakanyar-Esztergom vonal is intenzíven látogatott. Esztergom kikötőváros a Duna folyam partján, egykor magyar főváros, az esztergomi érsek székvárosa, a római katolikus egyház magyarországi központja. A híres bazilikával Európa harmadik legnagyobb temploma a római Szent Péter-bazilika illetve a londoni Szent Pál-katedrális után 5660m² alapterületével. Egyúttal az ország legnagyobb egyházi épülete, a magyar katolikus egyház főszékesegyháza.

De most vonatra kellett szállnunk, hogy visszatérjünk Budapestre a Nyugati pályaudvarra. A Duna kanyarulatát követő vonaton is gyűjtöttünk információkat az egyes megállóhelyekről. Vác az ország egyik legszebb barokk terével dicsekedhet. A püspöki székesegyház a település legfontosabb műemléke, klasszicista-késő barokk stílusú épület (1761-1777). 1764-ben Mária Terézia fogadására készítették el az egész országban egyedülálló Diadalívet (Kőkapu). 1766-ban avatták a ferencesek templomát, majd 1772-ben a püspöki palotát. A Szentendrei-sziget túloldalán fekvő Szentendrét pedig mintegy két tucatnyi múzeuma és látnivalóinak sokasága a Dunakanyar leglátogatottabb helységévé tette. Jeles nevezetessége a Kovács Margit Múzeum.

Kb. 3 km-re a központtól fekszik a skanzen. Az 1967-ben alapított Szabadtéri Néprajzi Múzeum Magyarország jellegzetes tájainak népi építészetét, a falusi és mezővárosi társadalom különböző rétegeinek és csoportjainak lakáskultúrájával, életmódjával ismertet meg – a hagyományos településtípusok keretében a XVIII. század végétől a XX. század közepéig. (A Szabadtéri múzeumról többet ebben a leírásomban olvashatsz: http://evasway.hu/2019/08/19/bunbanati-zarandoklat-bojte-csaba-vezetesevel/ )

Másnap bicajjal céloztuk meg a következő úti célt. Illetve először is a Nyugati pályaudvart, hogy ott vonatra szállhassunk Fótra és egy kicsit lerövidítsük és meggyorsítsuk utunkat. Így is 90km várt ránk ezen a napon.

A fóti vasútállomást elhagyva Károlyi Kastély felé vettük az irányt, majd Fót egyik legismertebb nevezetességét a Szeplőtelen fogantatás templomot vettük célba, ami Ybl Miklós tervei alapján, romantikus stílusban épült 1845 és 1855 között. A templom, mint két bástya magasodik a falu fölé. Az altemplom sírkápolnájában Károlyi István és családtagjainak sírhelye található.

Gödöllő a Rákos patak völgyében terül el. Itt látható a Gödöllői Királyi Kastély (Grassalkovich-kastély), a „magyarországi kastélyépítészet egyik legjelentősebb, méreteiben is impozáns műemlék együttese”, a kettős U alakú épület óriási parkkal. Jelenlegi formája a XIX. század elején alakult ki, napjainkban természetvédelmi terület. 1918-ig a mindenkori magyar uralkodó pihenő rezidenciája volt.

Gödöllőt elhagyva a Gödöllői Dombvidék-, majd a Tápió–Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet szépségében gyönyörködhettünk. A Tápió-vidék három nagy tájegység, a Duna–Tisza köze, a Tiszántúl és az Északi-középhegység találkozásánál fekszik, ami egy változatos, ritkaságokban gazdag élővilág kialakulását tette lehetővé. Több kisebb falvat érintve –Valkó, Vácszentlászló, Zsámbok, Tóalmás, Szentmártonkáta, Nagykáta, Tápióbicske- megérkeztünk Tápiószentmártonra. A Tápió-vidéken fekvő nagyközség különleges nevezetessége a Kincsem Lovaspark – az Attila-dombbal: Attila sírhelye után kutattak régészek, így 1923-ban itt leltek rá a híres szkíta aranyszarvasra. Priskos Rhetor leírása után valószínűnek tartották, hogy e területen állhatott Attila egykori fából készült palotája. A Kincsem Lovaspark saját leírása alapján: ” A szakemberek mérései jótékony hatású energiasugárzást mutattak ki, amely gyógyító folyamatokat indít be az emberi szervezetben. Az energiaáramlás középpontja az Attila dombon van, de a Kincsem Lovaspark egész területén érzékelhető. A park területén megtalálható Ősenergia részét képezik az ősi szakrális vonalak is, a Szent György vonal, a Ley vonal stb. A szakemberek még nem jutottak határozott következtetésre abban a tekintetben, hogy „ismert” energiákkal van e dolguk, vagy a megfigyelt sajátosságok és megnyilvánulások mögött valami alapvető erő húzódik meg. Köztudott, hogy minden betegség egy energiahiányos állapot következménye, ez a sugárzás ezt a megbomlott egyensúlyt segít helyreállítani, tehát nem csupán egy szervre hat, hanem az egész testben harmonizálja az energiaáramlást.” Természetesen itt időztünk egy kicsit, majd energiahiányos állapotunk harmonizálása után célba vettük Ceglédet, aznapi úti célunkat. Kellett is az energia, hiszen közel 20km-es, szinte nyílegyenes út állt előttünk.

A következő napot Cegléd, az Alföld kapujának megismerésével kezdtük. Sok tiszteletre méltó emléke közül kiemelkednek azok, melyek Kossuth Lajos nevével állnak összefüggésben. A Szabadság téren áll a város jelképe, a Református Nagytemplom, melyet Hild József tervezett, 1835-1870 között klasszicista stílusban épült, Közép-Európa legnagyobb református temploma. A Kossuth Múzeum 45 településről gyűjti és dolgozza fel a Nemzeti Kulturális Örökség emlékeit, különösen Kossuth-gyűjteménye érdemel figyelmet, ám néprajzi és numizmatikai kollekciója is jelentős. Sajnos minden nevezetességet csak futólag érintettünk, fotóztunk és már haladtunk is tovább. Ceglédbercel után érkeztünk meg Albertirsára. A város határában védett természeti értékek, köztük Közép-Európa legnagyobb gyurgyalag-telepe található. Ezután már a Duna–Tisza közi homokhátság területén kerekeztünk: Nyáregyháza, Újlengyel, Újhartyán, Kakucs, Inárcs falvakon keresztül. Inárcsot elhagyva 2km múlva már el is értünk az Ócsai Tájvédelmi Körzethez. Itt terül el a Turjánvidék, Turjános vagy Öregturján nevű ősi tőzegláp. Ritka fajok, mint a rákosi vipera, a fekete gólya, a kerecsensólyom, a jégmadár, az ezüst sávos szénalepke élőhelye. Az egyedülálló, 3575 hektáros jégkorszaki ősmocsár-maradvány szélén kerekeztünk. Ócsán felkerestük Magyarország egyetlen háromhajós, kereszthajós, tornyos, román kori bazilikáját. Nevezetessége, hogy a Szent László legenda falképsor néhány részletét lehet látni a szentélyben. Az Öregfalu közepén álló, a XIII. század elején épült premontrei bazilika románkori építészetünk egyik legszebb erődtemploma, elhagyva Alsónémedin keresztül elértük Dunaharasztit, hídján gyorsan átjutottunk a Ráckevei (Soroksári)-Duna jobb partjára, a Csepel-szigetre és kb. 6km után meg is érkeztünk Szigetszentmiklósra, mai túránk végállomására.

Utolsó túranapunkon lassan csordogáltunk lefelé a Dunával együtt Ráckeve irányába. A Ráckevei-Duna körzete elsősorban a fővárosi lakosság üdülőövezeteként működik, vonzereje főként a vízi és az aktív turizmushoz köthető. Szigetcsép és Szigetszentmárton érintésével érkeztünk meg Ráckevére. Itt sorra következtek a nevezetességek: Ráckevei Aqualand, aztán a Savoyai kastély, ami a világi barokk építészet első hazai emléke. Továbbhaladva megérkeztünk a ráckevei Árpád híd Csepel-szigeti hídfőjéhez, ezután értünk rá a Szegedi Kis István sétányra, ami minden szerdán és szombaton a „csónakos” piacnak ad helyet, valamint számos kulturális rendezvény helyszínéül is szolgál. Itt tekinthettük meg Magyarország utolsó hajómalmának működő rekonstrukcióját is. A sétányról jobbra letérve jutottunk el Ráckeve régi városházi épületéhez, amelynek tornyában található a Tűztorony-kilátó. A Ráckevei-kistérségben egyedülálló élményt biztosító kilátó szeretettel várja az idelátogató vendégeket. Közel 40 méteres magasságból lehet megtekinteni a pazar körpanorámát. Tiszta időben tökéletesen láthatók a budai hegyek, Százhalombatta és Ercsi tornyai, de akár a Velencei-dombság is. Ezután még megtekintettük a településen 1487-ben épült, Magyarországon egyetlen fennmaradt gótikus szerb templomot és a különálló harangtornyot (1758). Itt búcsút is vettünk a Soroksári Duna-ágtól és Lórév felé vettük az irányt, hogy ott komppal átkelhessünk a Dunán Adonyra. Lórév község lakóinak többsége szerb anyanyelvű, ezzel a település egyedülálló az egész országban. A község nyugati határában található 194 hektárnyi részt az önkormányzat helyi természetvédelmi területté nyilvánította. Lórév után a Duna-part felé kerekezve egy kápolnát pillantottunk meg magányosan álldogálni a Duna árterében. Ez a Zichy Ödön kápolna. Ott áll ma is, ahol 1848. szeptember 30-án este Görgey Artúr kivégeztette gróf  Zichy Ödönt. Alapjaként jókora halmot hordtak össze, hogy a legmagasabb árvizek se érjék el kapuját. Szintezése révén így a kápolna részben vízrajzi mementója is a XIX. század közepének. Ezért lehet, hogy kisebb emelkedőn és néhány lépcsőfokon kell felkaptatni a bejáratához.

A kompátkelés után Adonyból Ercsibe kerekeztünk, ahol– petőháziként muszáj róla megemlékezni- jelentős cukorgyártás folyt, a gyárat azonban 1997-ben bezárták. Ercsi északi részébe is átnyúlik a százhalombattai kőolaj finomító területe, mellette haladtunk 6km hosszan. Majd a Százhalombatta északi részén haladtunk el a Régészeti Park mellet, ami egy látogatható halomsírral és a mellette kialakított őskori skanzen rekonstruált rézkori és vaskori házaival, kemencéivel egyedülálló látnivaló Magyarországon. Százhalombatta után Érd volt a végső célpont. Itt már jobban kellett tekerni a pedálokat, hiszen Érd a Tétényi-fennsík és az Érdi-tető dombokkal tagolt vidékén terül el. Kiemelkedő látványossága a Minaret, a római hadi út nyomvonala mellett emelkedik. Ezután nem maradt hátra más feladatunk, minthogy felültünk a vonatra a Déli pályaudvar felé.

A Déli pályaudvarról a Margit körút, Margit híd útvonalon érkeztünk meg a Nyugati pályaudvarhoz.

Másnap a hazafelé tartó vonaton összegeztük az elmúlt hetet és örömmel töltött el minket, hogy bepillantást nyerhettünk a Budapest Közép Duna-Vidék természeti, kulturális, történelmi és vallási értékeibe. Igaz, méltó befejezése a túrának egy gyógyvizes fürdő lett volna, hiszen a régió egészségturizmusa is világhírű gyógyfürdői révén, de ez egy következő történet…

Több kép: